Színész-vallomások

Megszólal: Fenyô Iván, Parti Nóra, Kútvölgyi Erzsébet, Pap Vera, Hegyi Barbara, Cseke Katinka, Fodor Annamária, Szalontay Tünde, Fenyô Iván, Csuja Imre, Létay Dóra, Esztergályos Cecília, Rudolf Péter Parti Nóra, Bálint András, Kaszás Gergô, Szalay Kriszta, Lábán Kati, Galkó Balázs, Börcsök Enikô, ónodi Eszter, Bóna János, Györgyi Anna, Takács Kati, Balog Judit, Hevér Gábor, Tóth József, Margitai ági, Für Anikó, Székhelyi József, Láng Annamária, Csákányi Eszter, Pelsôczy Réka, Botos éva, Kecskés Karina, Kálloy Molnár Péter, Rába Roland, Gyabronka József, Rudolf Péter, Pokorny Lia, Csányi Sándor, Elek Ferenc, Szanitter Dávid, Koltai Róbert, Szabó Gyôzô, Fodor Tamás, Tordai Teri, Pálfi Kata, Kovács Patrícia, Zámbori Soma, Nyakó Juli, Scherer Péter, Sárosdi Lilla, Lázár Kati, Szabados Mihály, Fesztbaum Béla, Für Anikó, Rába Roland

☼ Fenyô Iván hálásan köszönöm ezt a sok lehetôséget, hogy ennyi féle színésszel ennyi szerepet kaptam a Pszichoszínházban.

☼ Parti Nóra Olyan Csodálatos Estém volt a "Julinál"! Köszönöm! Szuper téma, Szuper Partner! (Exek. Fenyô Ivánnal) Ismét Szabadon Játszhattam, átélve a Játék Varázsát! Az Ivánnal elôször találkoztam, de úgy éreztem magam, mintha "évtizedes játszótársam" lenne! Szóval, köszönöm Juli, hogy ismét gazdagítottál és tanítottál /Magamról is/! Megyek újra, ha hívsz. Boldogan! Puszi!

☼ Kútvölgyi Erzsébet Juli, Juli, Juli!! A huncutok közt a leghuncutabb!!

Rávettél, hogy napokig idegeskedjek, rávettél, hogy tôlem idegen dolgot csináljak, rávettél, hogy fohászkodjak égiekhez, földiekhez, hogy adott témákban improvizáljak!!

Tudod, ha valakivel elhitetik, hogy az ereje a drámaiságában van, akkor retteg attól,hogy egy jó társaságban unják a jelenlététmárpedig az RS 9-ben igazán remek csapat fogadott : nézôk,Rita/a világosító/ a jegyárusító /sajnos a nevét nem tudom, bocs/, János, a hegedûs és Tamási Zoli, akit külön köszönök Nekedszóval, igazi Jó társaság és NEM untak, én sem ôket. Ott voltál,mint Vezér és irányító, mint kellemetlen és kellemes  pszichiáter, amiért hálás vagyok.  Jó tudni, hogy nevettetni is tudok nem csak ríkatni. Remélem gondolatokat is indukáltam a nézôkben, Benned, Zoliban és Jánosban.  Megérte az idegbaj, a lábremegés. Köszönöm. Zsikéd

 

☼Pap Vera Fantasztikus élmény volt! Rettegtem, elôször mentem improvizálni. Józsa Imrével ezer éve ismertük egymást, de soha nem kerültünk össze játszani. Jó volt a történet, a jelenetek, amit Juli írt. (A kihûlt párkapcsolat) A színész nem élheti át máskor, hogy ennyire bízzanak benne! Arra van dresszírozva, hogy azt teszi, amit mondanak, szájába rágnak mindent, amit tennie kell. Itt sokat bízott ránk Juli, de segített, amit elôtte megbeszéltünk. Ha nem bíznak a színészben, ô se bízik magában. Hálás voltam, hogy elôjátékként rockizni kellet, mert kimozgatta a testemet, és feloldódott minden gátlásom ettôl. Megszûnt a félsz bennem. Sokat segített János a hegedûvel, mert ötleteket adott, irányította a testemet, hogy mit csináljak, fôleg a néma jelentben, amikor beszéd nélkül évek történetét játszottuk el. Olyan fincsi volt az egész, hogy játszom, és nincs kipróbálva, bepróbálva, mégis létrejön egy elôadás, ott állsz, szédülten, hogy mi lesz, és megtörténik! A nézôk együtt voltak velünk, jólesett az elsô nevetés, a hangulat végig. Amikor Juli beszélgetett velük, nagyon érdekes volt, ma már nem sok ilyen élmény van emberek között. Nagy élmény volt színészileg, emocionálisan hatalmas inspirációt adott ez az este!

☼ Hegyi Barbara Milyen volt itt játszani? Finom! A commedie de lart mûfajhoz hasonló: a fôvonal mellett a kis dolgokban elindulhat a színész agya bárhová. Jó, hogy van egy váz, amit Juli megír, de hallgat a színészekre is.

☼ Cseke Katinka: Izgultam, de élveztem!

☼ Józsa Imre Kedves Juli! Köszönöm Nektek ezt a fantasztikus estét. Lehettem egy színpadon színész, férfi, ember. Kérek még! Imre

 

☼ Fodor Annamária

Bármikor szívesen jövök játszani a Pszichoszínházba. A múltkorit is nagyon élveztem!

☼ Szalontay Tünde Nagyon élveztem az együttjátszást!

 

☼ Fenyô Iván a Beugró- ról: "A kollégák közül többekkel játszottam már együtt, Kálloy Molnár Péterrel a Kútfejek címû filmben, Pokorny Liával a Bácskai Juli-féle pszichoszínházban. Rudolf Péterrel ez volt az elsô közös munkánk, de már izgatottan vártam, és hatalmas élmény volt. Egyébkent mindenkivel szuper volt a játék, hiszen rendkívül tehetséges kollégákról van szó" (origo:).

Az improvizáció edzi a színészt!- nyilatkozza a Mix magazinban - Erôsíti a koncentrációt és új dimenziókat nyit meg a játékban. Az ember rögtönzés közben teljesen spontán reagál a szituációra és a partnerére, jobban kinyílik, mintha elôre megírt jelenetet játszana, aminek minden szavát és mozzanatát ismeri. Ez nem csak az adott pillanatban jó érzés, utána is hasznos lehet, hiszen akinek van már rálátása erre, teljesen másképp reagál, ha egy hagyományos elôadáson nem várt esemény történik. Például kevésbé zökken ki a szerepébôl, ha partnere mondjuk, elfelejti a szövegét!

 

☼ Csuja Imre Amikor Juli felkért, kíváncsivá tett, de nagyon izgultam, amikor el is jött a nap. Láng Annamarival nagyon jól tudtunk játszani, figyeltünk egymásra, jó elôadás született!

☼ Létay Dóra: Juli Pszichoszínházát egy Mesterkurzuson láttam elôször, az Urániában. Börcsök Enikô és Szabados Misi improvizáltak, fergetegesen. A több száz nézô az "itt és most" hatása alatt úgy figyelt (izgult, nevetett), mint a gyerekek cirkuszban. Az elôadás után megkerestem Julit, azzal, hogy ezt én is szívesen kipróbálnám. Talán ez volt eddig az egyetlen ajánlkozás részemrôl a pályámon, amit nem bántam meg. Sôt. Azóta négyszer játszottunk együtt, de úgy vagyok vele, mint a hullámvasúttal; még, még, még, még, még, soha nem elég!

Jó játék, kreatív lehet a színész!

 

☼ Rudolf Péter én mindig szerettem improvizálni, van elôzménye az életemben. Bácskai Juli Pszichoszínházában az volt a fantasztikus, hogy eljátszottuk az elôadást és utána ilyen nyílt, ôszinte beszélgetést kerekített a nézôkkel. Nagyon hiányoznak a közösségi helyszínek. Most bebizonyosodott, hogy még szükség van a beszélgetésre, nekem ezért is nagy élmény volt!

 

☼ Esztergályos Cecília: az izgalomtól majd elájultam az elôadás elôtt. Kicsit árformáltam a szerepet, amit Juli nekem kitalált, az entellektuel ügyvédnô helyett egy volt prostit képzeltem el. Tóth Jocó jó választás volt, mindenki gratulált, a nézôk hosszan tapsoltak, sokak szerint jó voltam. Jövök máskor is!

 

 

☼ Parti Nóra A "gondolatok"; Játszani Jó és Nálad Lehet! Szabadon! Köszönöm!

és bármikor Boldogan!.....

 

☼ Bálint András Kedves Juli, valóban nagyon jól éreztem magam vasárnap este a te különös Pszichoszínházadban. Nem tudtam igazán figyelni Rád és lelkes nézôidre, mivel igencsak elfoglalt szokatlan improvizációs tevékenységem, amiben hallatlan segítségemre volt Hegyi Barbara. Külön köszönet neki! Mûködô színház ez, sajátos és nagyon otthonos. Kifejezetten barátságos hangulatú ebben a nagyon is hideg és barátságtalan világban. Most már közvetlen rokonszenvvel figyelem értékôrzô színházadat. ölel B András

 

☼ Kaszás Gergô Drága Juli! Ne haragudj a késlekedésért, de egyrészt laptop nélkül bóklásztam az országban, s csak ezen a héten tértem vissza kis gépecskémhez, másrészt erôsen "grafofób" lévén két napja készülök az írásra. De végre elkezdtem! Nos:

Palkonya gyönyörû kis falu, nagyon szívesen maradtam volna másnapig.
Veled, Botos évával, Jánossal dolgozni, együtt lenni megnyugtató, felszabadító és minden görcsösséget nélkülözôen örömteli volt.
Az improvizációra épülô színházasdit mindig szerettem, ahogy meséltem Neked, Egerben idén rendszeresen játszottunk "Hírlap-színház"-at. úgyhogy nem fostam. Viszont az improvizálás okozta eufórikus érzés sem volt olyan erôs, mint azoknál, akik ezzel a mûfajjal soha nem, vagy ritkán találkoznak.
élveztem az egész délutánt, évával élvezet volt színpadon is megismerkedni, nagyon szerettem, ahogy figyelt, ahogy az elejétôl fogva belôlem dolgozott, és hagyta, hogy én Belôle. Ezért aztán színház is lett, amit csináltunk.
Ami nagyon tetszett, az a közönséggel való viszonyod volt, aminek eredményeképpen számomra meglepôen nyílt és ôszinte, kifejezetten közlékeny légkör alakult ki. Színház lett, amit csináltunk!
Bár nem voltak elvárásaim magammal kapcsolatban, közben mégis azt éreztem néha, hogy jobban meg kéne és lehetne merülni a helyzetekben. Talán, ha a szituációk alapjait  jobban körüljárjuk, ha a helyzetekrôl több közös információnk van... Nem tudom... Mindenesetre színházat csinálni élvezet, és ez maximálisan színház volt!!!
Kööszöönööööm szééééééépen!

Csókjaimat küldve maradok ôszinte híved: Gergô

 

☼ Szalay Kriszta Nagyon jól vagyok:) Fantasztikus élmény volt Veletek!!! Egyrészt öröm volt érezni, hogy az emberek a régi jó együttlétet megélhetik, beszélhetnek, beszélgethetnek:) Utána voltak, akik eresz alá behúzódva folytatták az utcán tovább:)

Másrészt: magam miatt meg kérhetek Tôled? Lehetne ezt minden este? :):))

Imádok így megélni sorsokat, közvetíteni a mindannyiunk érzését!

Nagyon köszönöm a lehetôséget!!!!

☼ Lábán Kati Aznap hamar befejeztem a próbát, mert hogy este Pszichoszínház, és közben meg anyámékhoz is fel kellett ugranom, hogy elbúcsúzzak hiszen most két hétre elutazom forgatni. Anyám igen inspirálóan viselkedett. (Anya csak egy van, de az mekkora c. elôadásra készültünk)


Mikor beleptem a színházterembe, Szalay Kriszta (nagyon szimpatikus, a neten már megnéztem, hogy az utóbbi idôben miket csinált, hiszen személyesen nem ismertem), és Bácskai Juli mar ott ültek, elmerülten beszélgettek. A színpad tele volt rozoga bútorokkal, és apró tárgyakkal - nekem feleslegesnek tûnô tárgyakkal -, olyan kaotikus az egész . A színpad vizes, Rita épp most mosta fel, gondolom . A fizetéssel kezdôdik a próba ill tulajdonkeppen a szerkezet átbeszélése: hol vagyunk, kik vagyunk mi a viszonyunk egymáshoz. Csodálkozom, nem szoktak elôadás elôtt fizetni. Eszembe jut Jászai Mari: ô kérte elôre a gázsiját, már idôs korában, és a keblébe rejtve lepett fel.

A téma: Anya és lánya, az anya túlgondoskodó, egy kicsit primitív. Közben jár az agyam: Ki a minta, ki legyen a mintám? Nem az én anyám. De Ida néni, talán. Gézától hallottam, hogy Ida néni följárt hozzájuk takarítani, és a legnagyobb jóindulattal átrendezte a lakást.

A megbeszélés során több titkos rész is van, azaz Bácskai Juli nem mondja el, hogy mi lesz az instrukció, vagy hír, amit csak a nézôk elôtt fog elmondani. Majd amikor megtudjuk, akkor reagáljunk  úgy, ahogy bírunk (ebben az esetben az apuka, a hôsi halált halt tûzoltó, mégsem halt meg, nem tudott a saját lányáról)
Nagyon sok nézô van, pótszékeket kell betenni, én a nézôk mögül érkezem. Elôtte meg kimegyek a kávézóba, ott van Vallai Péter, jött megnézni. örülök neki. Más ismerôst nem látok, ami nem baj, hiszen nagyon rizikós ez az improvizáció jól is rosszul is elsülhet. Az antrém jól sikerül, kicsit tájszólásban beszélek, hol erôsebb, hol gyengébb, persze ennyi idô alatt nincs eléggé kidolgozva. Az elsô nevetés, amikor beviszem a szendvicset, hogy a kislányom szörpjét, ajjaj, otthon felejtettem. Gördülnek az improvizációs jelentek, egyik a másik után. Talán csak kétszer árad végig rajtam a jeges rémület, hogy jaj hogyan tovább, és nézek Julira segélykérôen. Jaj, itt az volt megbeszélve, hogy el kell ájuljak, de nem jön össze, nem érzem, hogy okom lenne elájulni.  Aztán egy másik jelenetnél Kriszta kopog sokáig az ajtón, hogy bejöjjön, (én az ô bútorait rendezgetem át épp), ez félreértés volt, én azt hittem, hogy bejön a lakásba, és felháborodik, hogy mit keresek ott, ô pedig azt gondolta, hogy a kulcsot bent felejtettem a zárban, és nem tud bejönni. jól megoldottuk, szerintem a nézôknek okés volt.
Aztán Bácskai Juli beszélget a nézôkkel. Nehezen indul, de aztán egyre többen hozzászólnak, egyre többen felbátorodnak, hogy ôszintén hozzászóljanak. Mintha magamat láttam volna - mondják.  úgy látszik, sikerült hitelesen megcsinálnunk egy anya- lánya viszonyt. Juli tanácsokat ad kedvesen. A játékot nagyon élveztem, a telt házat, a közönség kacagását,(annyira ritkán vagyok színpadon,) jólesett újra színpadon lenni. Balkay Gézára gondoltam, aki annyit biztatott, dicsért mindig, amikor színpadon voltam, én az örök kishitû, de tehetséggel megáldott színésznô. és még egyszer kösz a lehetôséget
puszi kati

 

☼ Galkó Balázs Színház, ahol minden pillanatban minden érzékszervemmel arra figyelnem, ami történik a partneremmel, a partneremben, és ami történik velem. Színház, ahol nagyon kevés a mintha, ahol nem írják meg elôre, mikor, hová menjek, hová nézzek, üljek, álljak, és mit mondjak.

☼ Börcsök Enikô Fontos élmény számomra, hogy a Pszichoszínház hatására

én magam is változom, változik az életem.

 

☼ ónodi Eszter Két dolog miatt szeretem. Egyrészt azt hiszem minden színész számára nagy öröm az improvizálás, fôleg, ha ennyire szabad és felelôtlen lehet. De talán még ennél is különösebb az, ahogy a játék során szép lassan felcserélôdnek a szerepek: az - elsô látásra tartózkodó, szemérmes, kívülálló - nézôk hogyan engednek fel s válnak az elôadás igazi fôszereplôivé.

☼ Bóna János, aki közbehegedül: Minden forgatókönyv születésénél jelen vagyok. Kiválasztom a hozzáillô zenét, jelenetenként elképzelem, milyen hangulatot kell majd közbehegedülnöm. Nagyon kell koncentrálni és minden pillanatban készen állni, hogy egy-egy hanggal aláfessem, vagy továbblendítsem az elôadást. Mindig másképp lesz minden, és mindig nagyon élvezem!

☼ Györgyi Anna A sokszor próbált jelenetek után ez olyan jó volt a lelkemnek! Féltem az ismeretlen helyzettôl, de azt hiszem, olyan voltam, mint egy gyerek játék közben, utána pedig felszabadult lettem. Nyitottság és szeretet kell a partner iránt. Jó lenne többször improvizálni.

☼ Takács Kati Fölszabadító erô a színész számára, hogy önmaga fogalmazhatja meg a szerepet. Belsô erôket mozgósít, ösztönöket. Nem érek rá gondolkodni, hogy jó leszek-e vagy nem?, mert máris kijött belôlem egy mondat, és mindegyik után jön még egy következô. Vérfrissítés a színésznek. Sûrített próbafolyamat.

☼ Malacka (Balog Judit) Miért éreztem jól magam? Mert nem unalmas! Egyszeri. Nem kell tucatszor mondani ugyanazt a szöveget, és persze nem is lehet.

 

☼ Hevér Gábor Fél 10-kor még fogalmunk sincs, mi lesz velünk negyed 11-kor. Ez jó! Nincs kecmec. Ha rosszak vagyunk, egybôl kiderül, ismételni nem lehet. Ilyenkor be kell mondani, hogy hû, de rossz volt! és a közönség megbocsát.

☼ Tóth József Hát, azért jó ezt játszani, mert nem kell játszani! Világéletemben szerettem improvizálni. Az is jó, hogy tudom, mire fut ki a jelenet, de nagyon kell figyelni a partnerre, mert pillanatonként változik a kapcsolat, nem tudjuk, hogyan jutunk el odáig, amit befejezésként elképzeltünk. érdekes társasjáték.

☼ Margitai ági Elôtte nagy az izgalom. De ez az igazi tréning a színésznek! érzem elôadás közben, ahogy pörög-kattog az agyam. Nagyon elfáradok, de máskor is vállalom, mert nagyon jó csinálni. Napokig arra gondoltam, hogy megleptem saját magamat! Ezt is tudom! Maga az improvizálás valójában az egymásra figyelésrôl szól, alkalmazkodsz a másikhoz a színpadon.

☼ Für Anikó Nagyon jó volt beugrani, minden a szívembôl jött, amit csináltam.

Az egészet jó ötletnek tartom, olyan friss és üde az egész, egy új színfolt a színházi életben, amilyen még nem volt.




 

 

 

 

 

 

☼ Székhelyi József Improvizálni kéjes. Ez egyben szakmai és világnézeti kérdés is. Mindaddig, míg lesz Lélek és Teátrum, addig a Pszichoszínház is létezhet. Akár velem is -
szívbôl, szívesen.

☼ Láng Annamária Kiszolgáltatott helyzet, nem tudom, mi fog történni. Másrészt nagy a színész szabadsága. Mivel ez teljes improvizáció, az ember kénytelen a saját életébôl hozni példákat. A hagyományos színházban? Egy-egy szerep elemzésénél is magunkról beszélünk. A próbafolyamat egyben terápia is. Itt a Pszichoszínházban legalább megtanulom a kérdéseket föltenni. Néha olyan, mintha mi magunk ülnénk pszichológusnál.

Nagyon jó volt nekem például Galkó Balázzsal játszani, aki más generáció, más életstílus, és mégis együttmûködtünk. Vagy Elek Ferivel, amikor egy portásnôt kellett játszanom, másképp képzeltem a figurát, amíg Juli nem adta oda a sötét szemüveget, fehér kesztyût és a névjegyet stop táblával -, akkor megszületett a hangom és a szókincsem is hozzá.

☼ Csákányi Eszter Egy igazi színész folyton elemez, figyel és megold. Magamat bocsátom áruba, meg kell tanulnom a problémáimat megoldani.


☼ Pelsôczy Réka Nagyon jól éreztem magam, igazi jó élmény volt, bár több kollégám, dicsérte, én mégis fenntartásokkal voltam egészen addig, amíg el nem kezdtük... A közönség közvetlensége, és együttmûködése teljesen váratlan és jó volt, nem gondoltam, hogy ilyen nyitottak a színházba járók, ez többi munkámra nézve is inspiráló és bíztató. Van kinek játszani, vannak még igazi problémákkal foglalkozó, gondolkodó emberek, ôszintén szólva, néha már nagyon elbizonytalanodom ezzel kapcsolatban.

Az is jó hogy olyan emberrel játszhattam együtt, akit nem is ismertem, nem tudtam mit lép, így én is néha nézôvé váltam! Szívesen kipróbálnék egyszer egy egészen más, introveltáltabb karaktert, mint amilyen én vagyok! Nem biztos, hogy sikerülne! Köszönöm!

☼ Botos éva Ritkán van alkalmam improvizálni nézôk elôtt. Elôször félelmetesnek tûnt a feladat, utólag nagyon örülök, hogy részt vehettem benne. Különleges élmény volt a közönség azonnal reakciója és Hannus Zoli, mert még nem dolgoztunk soha együtt!

☼ Kecskés Karina Azért volt különleges élmény a Pszichoszínházban játszani, mert egyrészt a kitalált szituáció és benne a szerepem bár hétköznapi és ismerôs volt-, mégis számomra is megválaszolatlan kérdéseket rejtett magában. Utólag jó volt ezekbe a problémákba belebújni és ezáltal a saját bôrömön megtapasztalni. Egyszerre kívül-belül lenni. Az életben erre a színpadon kívül nem adódik lehetôség. A másik nagyszerû felismerés a nézôkkel kapcsolatos, akik bátran, ôszintén nyilvánítottak véleményt a látottakkal és a saját életükkel kapcsolatban. Rettentô sokat tanultam belôle a saját rigolyáimról és a hibáimról is. Köszönöm.

☼ Kálloy Molnár Péter Pszichoszínház elvállalni könnyû, nagyszerûek az alkotótársak, kecsegtetô az improvizálás lehetôsége és hogy nem kell szöveget tanulni. A megvalósítás napja a jeges rémületé: nem tanultam szöveget! Mintha az embernek úgy lenne premiere, hogy másfél hónap alatt egy szót se tanult meg a szövegébôl és most orvul beültek a nézôk, hogy végighallgassák, mit nem tud. Lázálmomban volt ilyen érzésem utoljára. Aztán elkezdôdik. Aztán bejön az elsô poén, aztán egyre magabiztosabban, felszabadultabban, magától értetôdôbben hömpölyög tovább. Aztán igazi színházzá lesz. Pszichoszínházzá. Köszönöm Juli!

.

☼ Rába Roland

Amikor Bácskai Juli felkért, hogy vegyek részt a Pszichoszínházban egy improvizációs játékban, megrémültem. Szeretek improvizálni, ráadásul a helyszín is izgalmasnak tûnt: a Szigeten játszani különleges. Amikor megtudtam, hogy Börcsök Enikô lesz a partnerem, akkor elmosolyodtam és megnyugodtam, ô legjobb színészek egyike. Elérkezett a munka, elkezdôdött a játék, természetesen begörcsöltem, kicsit megnémultam, izzadtam, aztán hozzámért Enikô, a szemébe néztem és megnyugodtam. Csak rá emlékszem az egészbôl igazán. Egy szerelmespár életérôl improvizáltunk gyerekkortól felnôtt korig. én tényleg beleszerettem, annyira finom, érzéki és közben határozott és kemény, olyan partner, aki figyel a másikra. Sose mondtam el ezt így neki. Nem szeretek rajongani, szerintem nincs is szüksége rá.

Köszönet Julinak, hogy kitalálta ezt a szereposztást és ezt a történetet. Aki szereti a színházat, tanácsolom, nézze ezeket az elôadásokat. A játék garantált.

 

 

 

☼ Gyabronka József Nagy stressz volt! Lehet, hogy más alkatom van, de nekem hiányérzetem van, hogy mit lehetne, mit kellett volna, mit lehetett volna másképp. Nyugodt, jó állapot kell ehhez!

☼ Pokorny Lia Elôször azt gondoltam, ez képtelenség! Nem megy! Akkora para, hogy nem bírom! Juli bíztatott, ô tudja, hogy akit kiválaszt, az jó is lesz. Amikor jött a közönség, attól féltem, hogy meg se tudok szólalni. De elkezdôdött és akkora felszabadulást éltem át Tóth Jocó mellett, csak jöttek a gondolatok! Hevér Gáborral katartikus volt játszani, egy jelentben az apám volt, és én igazán féltem tôle, igazi könnyekkel sírtam! Fontos dolog lett az életemben a Pszichoszínház.

A (Csányi) Sanyival játszani érdekes volt. Sokkal többet tudok róla, mint más kollégáról, élvezetes improvizálni vele is, de jobban kontrolláltam magamat. Védem a közös magánéletünket. Ezért is nevettünk közben is egymáson és magunkon.

 

☼ Csányi Sándor Nagyon hasonlít az improvizálás a filmezéshez. Ez nem olyan, mint egy hagyományos színházi este, hiszen itt szinte semmit nem tudunk elôre.

Két dologba lehet kapaszkodni az egyik a partner, a másik, pedig az intuíció, hogy hátha meghalljuk, mit súg az adott pillanat, persze legjobb, ha mindketten ugyanazt a hangot halljuk. 

 

 

 

☼ Elek Ferenc Kell az agyunknak ez a tréning! Minden elôadáson volt egy-két olyan perc, ami nagyon megszületett, nagyon ott volt. Aztán jönnek tovább a mondatok, egy-egy gesztus, amitôl élôvé válik. Jó az értelmes nézôk beszélgetését hallgatni. Lelkesítô, amikor ugyanazt látják az elôadásban, amit mi megbeszéltünk elôre. Pécsett például a terror napján ôk fogalmazták meg, hogy az elôadásban egyik szereplô adta a másiknak az agresszióját, mindenki máson töltötte ki a haragját.

Szóval, akkor jól játszottuk el. Nagyon jó olyan szeretett színészkollégákkal játszani, akik más társulathoz kerültek.

újabb elôadás után: nagyon szabadnak éreztem magam! Kell ez a repülés. Köszönöm!

☼ Szanitter Dávid Elôször el sem tudtam képzelni, mi lesz itt. én szeretek próbálni, szeretem a folyamatot, ahogyan kialakul a szerep, készülni, gondolkodni, kísérletezni. és nem szeretem a színházban a meglepetéseket! Itt meg folyton készenléti állapot van. Fárasztóbb, de élvezetes és a közönségnek is mindig tetszett. ☼ örömmel vettem részt újabb Pszichoszínházi együttleledzésben!

►Riport Szanitter Dáviddal
Az ilyen elôadások elôtt három napig nem alszom. Annyira rettegek. Az elôadás elôtt egy héttel megkapom a forgatókönyvet, amibôl megtudom, hogy kivel fogok játszani, és amiben minden jelenettel kapcsolatban leírtak két mondatot: milyen szerepben jövök be, és hova fut ki a történet. Bácskai Júlia ezt úgy találta ki, hogy az elôadás elôtt két órával találkozunk elôször. Akkor kezdünk el beszélgetni, ötletelni. Ilyenkor olyan emberekkel dolgozunk együtt, akikkel amúgy még nem játszottunk. Iszonyú izgalmas.

Ketten játsszuk. Mindig van egy fôszereplô, a másik színész pedig a többieket személyesíti meg. A Pszichoszínház vezetôje, Bácskai Júlia pszichológus, aki szabadszómûvesnek nevezi magát, bejön, köszönti a nézôket, két-három mondatban felvázolja, ki a mai fôhôs: mondjuk egy 26 éves kertészmérnök. Behív, leültet, és beszélgetni kezd velem, mint 26 éves kertészmérnökkel. Kiderül mondjuk, hogy ennek a fiúnak a kapcsolataival van problémája, amirôl mesélni kezdek a kapott forgatókönyv alapján, de ô leállít, és azt mondja, inkább játsszuk el. Ekkor kezdôdik a jelenet, amirôl szinte semmit nem tudunk, csak annyit, hogy hol vagyunk, hogy mondjuk, szimpatikusak vagyunk egymásnak, és a jelenet végén meg kell beszélnünk másnapra egy újabb találkozót. Mindezt nyolc percben. Színészként ez egy kemény tréning.
Elôször iszonyúan dolgozunk, aztán egy idô után maguktól kezdenek jönni a mondatok. Nagyon izgulok elôtte, de mikor jól sikerül, borzasztó jól érzem magam. Másnap úgy megyek be a színházba elôadásra vagy próbálni, hogy megcsináltam, és hogy színésznek érzem magam.

 

☼ Szabó Gyôzô Improvizálni jó! Nem tudok frappánsat mondani, csak azt, hogy várom a következôt! A forgatókönyv leírt jelenetei sokat segítettek, kapaszkodót adtak. érti a nézô, mert róla szól, neki szól, olyan élményekrôl, amirôl szívesen beszél az elôadás végén. Ez akár misszió is lehet, megmutatni a hétköznapi helyzeteket pszichológiai oldalról.

☼ Fodor Tamás Az utóbbi években inkább rendezek, szervezem a Stúdió K színházat. Ezért is jövök szívesen, mert végre színész lehetek, játszhatok, és felhôtlenül improvizálhatok! Jó a beszélgetés a nézôkkel!

 

☼ Koltai Róbert Akkor a legjobb, ha nagyon keveset beszélünk elôtte a jelenetekrôl. Jó a szabadság, szeretnék rossz kisfiú lenni és meglepetéseket szerezni. De azért kell a kapaszkodó is, hogy játszható legyen. Még az igazi színházi elôadásokban is az a legjobb, ha én magam lehetek, azt érzi a közönség, hogy nem is játszottam, ott voltam, megtörtént. Jövök máskor is!

 

☼ Tordai Teri Siker, mert mindenkit érdeklô témákat dolgoz fel. A színésznek élvezet, hogy végre nem idomítja ôket senki, (például rendezô!), az ôsi improvizáció felszabadít, segít megôrizni magunkban a gyereket. Ha két profi színész találkozik, olyan lesz, mint egy jó tenisz-meccs.

 

☼ Pálfi Kata: A színész rémálma: belöknek a színpadra, a díszlet ismeretlen, a kolléga arca sem dereng, a darab címét nem tudod, a szövegre nem emlékszel - játssz!- mondja egy kedélyes asszony, és a nézôk kutató szeme elôtt mégiscsak születik valami, amit utólag  visszaidézni képtelenség, csak az érzés marad, hogy kivételes élmény volt, lavinaszerû, leírhatatlan. A pszichoszínház pont ilyen. A legkülönösebb azonban mégis az, hogy perverz élvezetet lel benne az ember. Most kiderül, mennyit érsz darab, rendezô, súgó, ügyelô, kellékes nélkül, csak a partner és te, csak a történet számít. Sosem voltam jó úszó.

De gyanítom: ilyen élmény lehet átúszni a Balatont.  

 

 

 

☼ Kovács Patrícia Nagyon, nagyon boldog voltam, amikor Juli felkért, hogy legyek én is pszichoszinházas. Aztán nagyon, nagyon megijedtem, hogy vajon fog-e nekem
menni ez a különös játék. Végül nagyon, nagyon megnyugodtam, mert azt láttam, hogy a Juli már tud valamit, amit én még nem: azt, hogy élvezni fogom ezt az utazást! Neki lett igaza!

Semmilyen eddigi színházi munkámhoz nem tudom hasonlítani.

Olyan csodálatosan kreatív és koncentrált játék ez, amit remélem, még sokszor átélhetek.

☼Zámbori Soma Drága Juli! Köszönöm ezt a fantasztikus lehetôséget, hogy "játszhattam" Nálad és remélem még... Igazi öröm volt, a játék elementáris, belefeledkezôs, felemelô szárnyalásával; a partner (Kovács Patrícia) remek társas-létével... Még saját lélek-bugyraimból is fedeztem fel újat... Az improvizációig játék, onnan már nem, hanem már véresen komoly és ez a penge él annyira gyönyörû benne... Olyan sokat szeretnék Veled/Veletek -így-  játszva komolyodni és komolyan játszani. ölellek: Soma


☼ Nyakó Júlia Mivel már  régóta nem kellett színpadon improvizálnom, biz nagyon izgultam. Az elsô két jelenet után, amiken hamar túl akartam lenni, már élveztem, hogy nem tudtam elôre Karina s jómagam is, hogyan reagálunk majd egymásra. Kifejezetten felszabadított és sajnáltam, hogy hamar vége lett. Remélem lesz még alkalmam efféle játékban részt vennem, hiszen annyi rejtett érzelem van az emberben, amirôl nem is tud, viszont az improvizáció segítségével felszínre kerülhet, ami természetesen nem minden esetben kellemes. De hát emberek vagyunk és esendôk. Drága Bácskai Juli! Köszönöm meghívásodat "felszabadító" kis színházadba. ölellek szeretettel téged, s Jánost is:


☼ Scherer Péter: Az impró: Nekem az egész este nagyon jó élmény volt. Elôtte elhatároztam, hogy ahol csak lehet, megpróbálom komolyan venni az adott helyzetet, és nem viccesedni (ami belôlem is és az improvizációból is könnyen jön). A szánkós jelenetbe pedig még fájdalmat is sikerült belevinni, amit talán a nézôk is megéreztek. A mai napig nem tudom, hogy Balázsnak jól adtam-e vissza a pénzét, amit totál összekevertünk az enyémmel a játék hevében.
Jó volt Balázzsal játszani. Köszönöm Nektek ezt az estét.

 

☼ Sárosdi Lilla

Nagyon jó, hogy ez a jelenség, mint Pszichoszínház létezik. Nagy élmény volt játszani is, nem csak a Nagy Mari miatt, akit szeretek, hanem magamról is sok minden kiderült magam számára. A legmeghatóbb mégis a figyelem, amivel a nézôk ebben részt vesznek. Nagyon izgalmas volt hallgatni a beszélgetést fôleg, hogy a világítóhídról is belógtak a díszítôfiúk, és aktívan részt vettek...fontos és jó dolog!

 

☼ Lázár Kati A lányom, Jordán Adél már játszott, élvezte, és neki hiszek!

Nekem is nagyon jólesett!

 

☼ Szabados Mihály Kedves, Juli! Elôször is nagyon kösz, hogy ott lehettem, nagyon élveztem az estét, jó volt veletek és fôleg jó volt a kiváló és édes Botos évivel együtt játszani. Annyi mindent kaptam tôle, annyi mindent adott, és jó volt a szemébe nézni, jó volt kicsit  beleszeretni. Olyan hirtelen elrepült ez a másfél óra, én nem tudom mi történt? Szerintem áldott pillanatokat éltünk át: minden olyan sima volt és egyszerû. Mintha tényleg azokká a figurákká váltunk volna arra a kis idôre. évi is mesélte, hogy ô is beletette a személyes élményeit, a legfrissebbeket, és én is ezt tettem. Talán, ha ott lett volna a volt kedvesem, rosszul is érintette volna. Most nem tudok errôl többet írni, talán holnap folyt. köv. (A helyesírási hibákat kijavítottam, Juli, bocs.)

Addig is minden jót, Misi, aki nem tud helyesen írni. Bocs."Nehéz gyerekkor, tudod"

 

☼ Fesztbaum Béla Köszönöm a meghívást! Valami nagyon fontosat tud a Pszichoszínház, a lényegénél ragadja meg a színházi eseményt, a JáTéK-nál, így csupa nagybetûvel. Mintha az ember karácsonyra drága, pazarló ajándékok helyett kapna egy kis kedves rongylabdát, amivel órákig el lehet bíbelôdni, jó megfogni, oda lehet egybôl gurítani valaki máshoz, aki azonnal visszaguríthatja.

és persze lehet belôle hógolyó, koponya, szilvás gombóc vagy földgömb is.

Nagyszerû élmény volt az elôadás, ritkán érzi a színész, hogy a játékát ilyen figyelem, ennyi szeretetteljes reakció kíséri, szóval jót gurigáztunk, Pokorny Lia, Bácskai Juli, a közönség és én, azzal a bizonyos labdával...

☼ Für Anikó Lassan te vagy az egyetlen hely, ahol máshol dolgozó színésszel találkozhatunk. érdekes a másik iskolán felnôtt kollégával játszani!

☼ Rába Roland Für Anikóval elôször találkoztam, összecsiszolódtunk a Pszichoszínházban, izgalmas volt.